november 26. nem csak Flipper Öcsi halála miatt emlékezetes számomra sajnos...
alig egy órával az sms után épp a fürdőszobában próbáltam emberi külsőt varázsolni magamnak, Mayácskát magammal vittem ( gondoltam: baj nem érheti a közelemben) hát alaposan tévedtem...
a kicsi drágám "kukucs" játékot kezdeményezett velem, én épp fogat mostam, ha jól emlékszem, mikor Ő bemászott a fürdető állványa alá (amit egyébként már nem használtunk),és egyszer csak iszonyú sírás...mászik ki, ömlik a vér a jobb keze gyűrűs ujjából...szörnyű pánikba estem, mert rögtön láttam...nagy a baj...
egyik kezemben az üvöltő, kapálózó babával próbáltam telefonálni Tibinek, hogy AZONNAL jöjjön haza, (sajnos épp aznap ment Bp-re, félúton volt már az M1-en...) így kétségbe esve hívtam Andit, a védőnőt, aki épp Kisbajcson volt, de azonnal autóba vágta magát, és jött, örök hála Neki ezért...
hozott magával kötszert, mert jellemzően nekünk nem volt itthon, csak mindenféle Micimackós-Malackás ragtapaszok, amivel a kapálózó Maya közelébe sem kerülhettem...
(Tibi ugyan ajánlotta, hogy menjek ki a garázsba, az autóm elsősegély dobozáért...de szegénynek válaszul leüvöltöttem a fejét: hogy menjek ki, kint mínusz akárhány fok van, a gyerek egy szál bodyban, véresen, hogy öltöztessem fel stb.)
szóval, Andi a véres dráma kellős közepébe érkezett meg mentőangyalként, bekötöztük Mayát (szegény addigra rekedtre sírta magát), megmosdattuk, átöltöztettük, majd taxival vittem kórházba, mert vezetni képtelen voltam abban a szörnyű lelkiállapotban...
szerencsére az ambulancián már várt a protekció (Tibi gyógytornásza, hála Neki is)
aki elintézte, hogy Mayát soron kívül hívják be, az egyébként kaotikus állapotok közepette...a dr. úr ránézett az ujjacskára, és azonnal a gyermek sebészetre irányított bennünket, mert altatásban kell összevarrni a sebet...:-(
háát, nem kicsit estem kétségbe, ráadásul az osztályon kiderült, hogy kb. öt óra múlva altatható Mayácska, mivel délelőtt evett egy fél babakekszet, és Andival még meg is itattuk a nagy ijedtség után...nem volt könnyű átvészelni azt a néhány órát, de nagyon büszke vagyok a pici lányomra,mert olyan kis ügyes volt, játszott a játszóházban, mintha mi sem történt volna, illetve a végén már a karomban aludt el végső kimerülésében...
végre bekerült a kezelőbe 16 óra 10 perckor, adtam neki egy puszit, fülig ért a szája a bódító kúp hatására...majd kint vártam, műtét közben.
Hallottam, hogy nevetnek odabent (altatóorvos, nővérek)...és hallom, hogy Mayácska mondja félig kómában: "vau-vau-vau", mostanában kutya mánia van, még álmában is "ugat", úgy fekszik, úgy kel, és figyeli, mikor ugat Lara odakint...
Apa hozott is Neki a műtét előtt egy kis plüss kutyust, és Patrik is benézett hozzánk (nagyon szereti a pici húgát), én pedig próbáltam felkészíteni az otthoni látványra (vérnyomok), de azt hittem, hazajöhetünk, miután ambulánsan összevarrják Maya ujjacskáját, és lesz időm kitakarítani, mire a többiek hazaérnek... végül Patrik takarított, helyettem...
Maya műtétje 50 percig tartott, de a jó hír az volt, hogy megmarad az ujja, és jó esély van rá, hogy nyom nélkül gyógyul...
aznap éjszaka a kórházban vendégeskedtünk, (VIP szoba) ugyan nem Telki H. színvonal, de kellemes csalódás volt, mert a fürdő-és a szoba is tiszta volt, high -tech babaágyban feküdt Maya, és a nővérek, sőt az orvosok is nagyon kedvesek voltak ...de azért jó volt másnap de. hazajönni...
első dolgom volt: száműzni az ominózus fürdetőállványt a lakásból, miután döbbenten észleltem, hogy egy borotvaéles lemez- alátét csavar okozta a balesetet (Brendonban vásárolt márkás termék egyébként) a neve: Brevi FLIPPER, ezt csak érdekességként említem...a Mo-i képviselettel egyébként lesz még néhány pengeváltásunk, mert ezt azért nem hagyom ám annyiban...
azóta 3 naponként járunk vissza kontrollra, a seb szépen gyógyul (12 varrat volt abban az apró kis ujjban, még a körömlemez alatt is varrni kellett:-( )
most már 6db varrat kint van, és Maya baba egy igazi kis HŐS...reméljük happy end lesz a vége ennek a történetnek...
